Ugyanez elmondható bármiről.

megfigyeljük s valamely új nézőpontból átrendezzük az adatokat

a költői jelenség az egész kommunikációs tevékenységgel azonos

az üzenet és a címzett (az olvasó) az egyedüli tényezők, melyeknek jelenléte ebben a kommunikációban szükségszerű

a költemény helyes szegmentálásának az olvasói reakciókon kell alapulnia

a választ meg kell szabadítani tartalmától

fokozni kell a válasz intenzitását a kapcsolatot zavaró bármely fizikai tényező kikapcsolásával

a szuperolvasás úgy érzékeli a költeményt, ahogy annak nyelvi formája megköveteli

a szöveg minden pontja, mely megakasztja a „szuperolvasást”, kísérletképpen a költői struktúra összetevőjének tekintendő

ezek az egységek a mondat azon lexikai alkotóelemeiből állnak, amelyeket egymással kifejezetten ellentétes sajátságaik, oppozícióik kötnek össze

ezek az ellentétek abból következnek, hogy az említett egységek a kontextuson belül előre nem várhatóak

az előre nem várhatóságnak az a forrása, hogy a nyelvtani megszorítások korlátozzák a szavak megválasztásának szabadságát a mondat minden pontján, s ezzel bizonyos fokig kiszámíthatóvá tesznek minden egyes soron következő szót

a várhatóság a résztvevő rétegek és a megkötöttségek számával párhuzamosan nő

amint nő a várhatóság, úgy fokozódik a nem várható, meglepetésszerű elem hatása