Ugyanez elmondható bármiről.

poétika
mi tesz egy nyelvi közleményt műalkotássá?
a poétika fő tárgya a nyelvi művészet differencia specificája
a poétika jogosult a vezető szerepre az irodalomtudományban
a verbális struktúra problémáival foglalkozik
a nyelvészet szerves részének tekinthető
számos poétikai jegy az általános szemiotikához tartozik
az igazságértékek átlépik a poétika és a nyelvészet határait
a nyelvet funkcióinak sokféleségében kell tanulmányoznunk
a feladó küld egy üzenetet a címzettnek
hogy hatékony legyen az üzenet, egy kontextust kíván, amire utal
a kódoló és dekódoló számára közös kódot kíván meg
és végül kontaktust, a fizikai csatornát, a pszichológiai kapcsolatot a feladó és a címzett között
e hat tényező mindegyike a nyelv más-más funkcióját határozza meg
egy üzenet nyelvi szerkezete az uralkodó funkciótól függ
a referenciálás számos üzenet elsődleges feladata
a feladóra irányuló érzelmi jellegű emotív vagy funkció arra van hivatva, hogy közvetlenül kifejezésre juttassa a beszélő magatartását azzal szemben, amiről beszél
nem korlátozhatjuk az információ fogalmát a nyelv kognitív aspektusára
a címzett felé irányuló konatív funkció legtisztább grammatikai kifejeződése a vocativus és az imperativus
vannak üzenetek, amelyeknek elsődleges céljuk, hogy létrehozzák, meghosszabbítsák vagy megszakítsák a kommunikációt; fatikus funkció
a beszéd a kódra irányul; metanyelvi funkció
a közleményre mint olyanra való „beállás”, a koncentráció a közleményre magáért a közleményért, a nyelv poétikai funkciója
a poétikai funkció a verbális művészetnek csupán uralkodó funkciója, míg minden más nyelvi tevékenységben másodlagos, járulékos elemként vesz részt
a harmadik személyre beállított epikus költészet erősen igénybe veszi a nyelv referenciális funkcióját, az első személyre irányuló líra szoros kapcsolatban van az emotív funkcióval
a második személy költészete a konatív funkcióval telített
szelekció és kombináció
a szelekció az egyenértékűség hasonlóság és különbözőség, szinonimitás és antonimitás alapján történik
a kombináció az egymásutániságon (szekvencián) és az érintkezésen
a poétikai funkció az egyenértékűség elvét a szelekció tengelyéről a kombináció tengelyére vetíti
a poétika a nyelvészetnek az a része, amely a poétikai funkcióval foglalkozik, ennek a funkciónak a nyelv más funkcióihoz való viszonyában
a vers kötelező jegyeinek alapját képező szabályok mellett a szabadon választható jegyeket kormányozó szabályok is a metrumhoz tartoznak
ha a metrum megsértései gyökeret vernek, maguk válnak metrikai szabályokká
a versmodell az alapja minden egyes versegyed szerkezetének
egy költemény versformája független a különféle előadástól
minden kísérlet, amely a poétikai konvenciókat, a metrumot, az alliterációt vagy a rímet a hangzás szintjére akarja korlátozni, a tapasztalatnak ellentmondó spekulatív okoskodás
a rím szükségképpen magába foglalja a szemantikai kapcsolatot a rímelő egységek között
az egymás utáni tengelyre vetített hangzásbeli egyenértékűség szükségképpen szemantikai egyenértékűséget von magam után
minden metonímia némileg metaforikus, és minden metaforának van metonimikus
árnyalata
a többértelműség minden önmagára irányuló közleménynek elidegeníthetetlen, belső jellemzője, a költészetnek a lényegéből következő jegye
nemcsak a közlemény maga, hanem adója és címzettje is részese a többértelműségnek
bármely poétikai közlemény az idézet egy fajtája
a poétikai funkciónak a referenciális funkcióval szemben megállapítható felsőbbsége nem szünteti meg magát a referenciát, hanem csupán többértelművé teszi
a költészetben minden hangzásbeli hasonlóságot a jelentés hasonlóságához és/vagy különbözőségéhez viszonyítva értékelünk
a költészet olyan tartomány, ahol a hangzás és jelentés közötti belső kapcsolat lappangóból nyílttá válik
a költőiség nem a szöveg retorikus ékítményekkel való kiegészítése, hanem a szövegnek és mindennemű alkotórészének teljes átértékelése